Dolmány és mente leírása az erdélyi címerekben.

A viseleti darabok azonosítása már nehezebb, hiszen a latin szövegben a felsőruha, s általában a ruházat meghatározására a legáltalánosabb a legáltalánosabb a vestis, ritkább a tunica, amelyet már mentének fordíthatunk. Fontos viselettörténeti adatokkal szolgál viszont a különböző színű nadrág és felsőruha (mente) színének megjelölése, amely már közelebb visz a divathoz, hiszen korszakonként is változhat. A címerképek az alábbi felsőruha-nadrág színösszeállítást tartalmazzák:

 

• fehér ruha-vörös nadrág (1609 és 1628),
• fehér–kék (1608),
• jácintszínű ruha–vörös nadrág (1607 és 1614),
• jácintszín–zöld (1634),
• kék mente/ruha–vörös nadrág (1607 és 1659),
• violaszín nadrág és páncél (1606),
• vörös rövid mente–kék nadrág (1608).

 

A leggyakoribb a vörös mente/ruha és a kék nadrág együttes használata, 10 alkalommal így viselik a címerképen (1613 és 1659 között, 1608 és 1610 között 8-szor!), majd a vörös ruha skarlát nadrág, ez 5-ször szerepel (1607 és 1614 között, 1607/1608-ban 4-szer), de van adat a vörös és zöld színösszeállításra is:

 

• vörös ruha–zöld nadrág (1607),
• zöld ruha–bíbor nadrág mint előkelő gyermek viselete (1618),
• zöld ruha–vörös nadrág (1630),
• zöld ruha–skarlát nadrág (1606 és 1654),
• zöld ruha–vörös nadrág (1608 és 1654 között, 1608-ban 3-szor).

 

Feltűnő, hogy a skarlátszín milyen gyakran szerepel nadrág színeként, ez talán a skarlát posztó speciális minőségét is jelentheti. Több esetben a mente és dolmány, a két leggyakoribb kabátfajta színösszeállítását is tetten érhetjük:

 

• vörös dolmány–fehér mente hosszú övvel (1608),
• vörös mente–jácint dolmány (1615),
• vörös mente–zöld dolmány (1617),
• zöld dolmány–skarlát mente (1621),
• zöld mente–kék dolmány (1621).

A viselet színei néha az etnikum szerint is változnak, 1602-ben a magyar vitézt bíborszínű ruhában, míg török ellenfelét zöldben írják le, 1607-ben egymással küzdő katonák között a magyar vitézen vörös ruha és nadrág, a törökön sárga ruha és vörös nadrág van.

 

Forrás: Gyulai Éva: Az erdélyi fejedelmek címeradományainak motívumvizsgálata – eredeti cikk